EQ kontra IQ: melyik tesz sikeresebbé?
Technológia irányította világunkban egyre nagyobb szerepet kap a matematikai tudás, és a probléma megoldó képesség, mégis egyre többször szóba kerül, hogy az emocionális intelligencia fontosabb a gyerek jövője szempontjából, mint az intelligencia hányados.
Kellemes partner és munkatárs
Daniel Goleman pszichológus becslései szerint az IQ a legjobb esetben is az élet sikerét meghatározó tényezők mindössze 20 százalékát teszi ki, míg más erők, mint például az EQ, a jólét, a temperamentum, a család képzettségi szintje és a tiszta szerencse felelős a megmaradó 80 százalékért. Ez azt jelenti, hogy bár a kognitív képességek – a verbális megértés, a memória, az érvelés és a feldolgozás sebessége – elméleti síkon a segítségünkre vannak, az igazi boldoguláshoz ezeknek az IQ tulajdonságokat olyan szociális és érzelmi készségekkel kell kiegészülniük, mint például a motiváció, a kitartás, az impulzuskontroll, az elhárító mechanizmus, az azonnali kielégülés késleltetésének képessége. Egy érzelmileg kiegyensúlyzott ember azáltal érvényesül, hogy képes beazonosítani a saját emocionális szükségeteit, tudja, hogyan elégítheti ki azokat, ahogyan felismeri mások szükségleteit is, és akár arra is képes, hogy asszertíven kommunikálja, ha nem tud/akar megfelelni azoknak. Egyszerűbben fogalmazva: elfogadja önmagát és másokat, jól érzi magát a bőrében, ezért könnyű és kellemes vele együtt lenni, élni vagy épp dolgozni.
Az öt érzelmi készség kategóriája
- Képesség felismerni és megnevezni saját érzelmi állapotunkat; megérteni a kapcsolatot érzelmeink, gondolataink és tetteink között.
- Érzelmeink kezelésének a képessége – képesnek lenni ellenőrzést gyakorolni felettük, illetve a nem kívánatos érzelmi állapotokat kívánatosabb érzelmi állapotok irányába eltolni.
- Képesség arra, hogy tudatosan olyan érzelmi állapotba kerüljünk, amely produktivitáshoz és sikerességhez vezet. (Az önmotiválás képessége.)
- Képesség mások érzéseinek olvasására, érzékenynek lenni azokra, illetve befolyásolni őket.
- Képesség kielégítő kapcsolatok létrehozására és fenntartására.
Magasabb EQ, jobb eredmények
Goleman volt az első, aki ráirányította a figyelmet az EQ fontosságára 1995-ös Emocionális intelligencia című könyvével. Azt állította, hogy az érzelmi intelligencia, vagyis az érzelmekkel való bánás képessége fontosabb, mint az IQ. Bár a kijelentés máig sok pszichológus közötti vita forrása, úgy tűnik, az EQ svalóban fontos tényezője a tudományos vizsgálódásoknak. A könyv kiadása óta sok újabb tanulmány mutatott rá, hogy az EQ előre jelezheti kapcsolataink jövőbeli sikerességét, mentális egészségünket és életminőségünket. Az is bebizonyosodott, hogy a magas EQ-val rendelkező gyermekek magasabb színvonalon teljesítenek, hosszabb ideig maradnak az oktatásban, és egészségesebb döntéseket hoznak (például kevésbé valószínű, hogy káros szokásaik alakulnak ki). Tanárok arról számoltak be, hogy a magas EQ-val rendelkező diákok együttműködőbbek, és jobb vezetővé válnak az osztályközösségben.
A magas érzelmi intelligencia nagyobb garancia arra, hogy az illető a karrierjében is sikeres lesz. Egy ikonikus tanulmány nyomon követte a magas EQ-val rendelkező diákokat gyermekkoruktól egészen idősebb korukig, és azt találta, hogy azok, akik jelentősebb felnőttkori karrier sikerekkel büszkélkedtek, nagyobb akaraterővel, kitartással és teljesítési vággyal rendelkeztek.
